Arra vársz, hogy mások elismerjenek, mert akkor végre elhiszed, hogy értékes vagy?
Mit szólnál hozzá, ha te lennél az, aki felismeri az értékességedet, független attól, hogy bárki más mit gondol?
Csak tedd fel a kérdést minden nap:
“Mi a nagyszerű bennem, amit még sohasem ismertem el?
Mi az, amit önmagam elismerésében elutasítok, amit ha elismernék, az egy sokkal több könnyedséggel átitatott és örömtelibb életet teremtene?”
Olvasd el a többi bejegyzést is.
Amikor javaslunk néhány egyszerű gyakorlatot érzelmek elengedésére, sokan hajlamosak alábecsülni ezek erejét. „Ha ilyen egyszerű lenne...” – hangzik el gyakran. Pedig épp az egyszerűségükben rejlik a hatásuk. Ami igazán nem könnyű, az az, hogy rendszeresen időt szánjunk önmagunkra: befelé figyeljünk,...
Miért csak azon van hangsúly egy gyermek/baba napi rutinjának kialakításakor, hogy mikor egyen, aludjon, fürödjön? Mi lenne, ha a szomorúság, a düh, a félelem elengedésére is lenne egy "rutin"? Mondókázni nem lehet elkezdeni túl korán, nem igaz? Szeretettel adjuk tovább...
Minden félelmünk alapja az, hogy nem vagyunk kibékülve a halál jelenlétével... Halál = megsemmisülés. Amikor félsz a vizsgától, vagy a randitól, vagy a főnöködtől stb.... Félsz, hogy beégsz, félsz, hogy megbántanak... és mit érzel ekkor? Hogy megsemmisültél, ami = halál....
