„Azok az egyedi és megismételhetetlen csodák, akik mi, emberek vagyunk, csodamivoltunkban csak úgy tündökölhetünk, ha nem a magunk és a mások számára gyártott maszkok mögé rejtezünk, hanem vállalni merjük magunk igazi arcát és maradéktalanul elfogadjuk a másikét. Ez a gyógyulás felé vezető út. Megroggyant testünk – természetesen – támogatásra szorul. Ennek eszközei a természetben hiánytalanul meg is vannak. Ilyen eszköz az illatok csodálatos világa. A szagok életünk minden pillanatában, mozdulatában tájékoztató, irányító szerepet játszanak. Ennek ellenére a szagok világa fehér folt ismereteink korántsem teljes térképén. Ellentétben a színekkel és a hangokkal, szavaink sincsenek közvetlen jelölésükre. Közvetlenül csak három megjelölést használunk. Az egyértelműen negatív hatást kiváltó, veszélyhelyzetet jelző, riasztó szagérzékleteket bűznek, az elviselhető mértékű, egyaránt pozitív vagy negatív hatást keltő szagérzeteket szagnak, míg a számunkra csak pozitív hatásúakat illatoknak nevezzük.” (Biegelbauer Pál: Gyógyító illatok – Aromaterápia.)
