Ismered azt az érzést, amikor megállsz egy pillanatra, de abban a percben elönt a fájdalom… mert aggódsz valami miatt vagy mert félsz valamitől, vagy stresszelsz valamin?
…ezért úgy döntesz rohansz tovább, de a bánat egy idő után újra utol ér…
Ettél már meg egy ültő helyedben egy tábla csokit?
Én igen… S mikor elfogyott, azon kaptam magam, hogy alig ízlelgettem meg, nem hagytam alkalmat arra, hogy kiélvezzem a csoki bevonatban bújó gyümölcsös varázst.
Ne járj így az életeddel, mint én a csokival…
Állj meg… Vizsgáld meg az életed, s kezd el rendbe tenni, ahol zavar van… a lelkeddel való munkán át, hagyd, hogy élni kezdjen benned az az élet, aminek minden pillanatát, minden akadály ellenére, örömmel fogsz megélni.
