Az, hogy valakinek vannak traumái, nem jogosítja fel a bántó viselkedésre. Mennyire igazságtalan lenne ez, azokkal szemben, akik hasonlóan sérültek, mégsem teszik ezt?!
DE… Ha rád hatással van más viselkedése, azzal neked is dolgod van. Volt már olyan munkahelyed, ahol a főnök minden lépesed figyelve teljes lelki terrorban tartott? Manipulálta a dolgozókat? Saját véleményét adta mások szájába, hogy jónak tüntesse fel magát? Kifele mosolygott, miközben mindenki tudta, hogy ennek fele se igaz? S ezzel a viselkedésével uralkodott az alkalmazottain?
Mindamellett, hogy az ilyen látszólag “kemény” főnökök lelkileg gyengék, tele önértékelési, megfelelési kényszerrel, klasszul rávilágítanak arra, hogy te sem vagy önmagaddal rendben, mert valamiért tudsz lenni az az energia, akivel ezt meg lehet tenni. Minden bizonnyal már korábban is megtette ezt veled valaki, amit nem tudtál megoldani, például az oviban egy csoporttársad… mert ugye 6 éves korunkig lezajlik a komplett életünk, s minden addigi feldolgozatlan ismétli magát… minden kicsiben indul…
Ha te elkezded gyógyítani a benned élő sebzett gyermeket, nem fog ilyen főnököd/kollégád/párod lenni. Nem lesz szükséged tükörre ilyen emberektől, ha pedig mégis megtalál egy ilyen, meg fogsz tudni neki bocsájtani. Amit ő tesz ellened, azt te csak könnyedén tova engeded, mert tudod, hogy a sztori, nem rólad szól már többé, míg ő azt, hogy TE mégis megbocsájtottál soha nem felejti el…
“Leckéztesd” meg szeretettel…
