Ha megteheted, maradj vele otthon, ne az oviban töltse a nyarat.
Nyáron bogarakat kell gyűjteni, királydinnyét szedni a papucs talpából, virágsziromból nyállal tapasztva színes körmöket formázni, buborékot fújni a szélben, bunkert építeni a hangyáknak, csigákat menteni eső után, csatangolni céltalanul a természetben, késő estig számolni a csillagokat, délig aludni, anyával palacsintát sütni vagy traktorban zötykölődni bálát hordva, világgá kürtölni az első kifogott hal élményét, sárkányrepülőnek integetni…
Ha megteheted, maradj vele…
Együtt lenni, a legnagyobb kincs, amit adhatsz a gyermekednek.
Ha megteheted… legyetek együtt. Ha megteheted, nyáron hagyd pihenni, ha megteheted, ne legyen napközis.
Tévhit, hogy a kortársaira van szüksége, tévhit, hogy anya “nem elég”… anya akkor is elég, ha csak ül és néz.
A legszebb “énidő” egy anyának, a gyermekeivel megélt pillanatok.
A legnagyobb érték a Világon, az idő… nincs az a pénz mennyiség, amivel az visszavásárolható lenne. Jól gondold meg mire használod…
Ha azt hiszed, hogy úgy se fog emlékezni az óvodás korára, biztosra állítom, hogy tévedsz…
Az elméjével lehet nem fog, de a lelkével igen és az oda bepakolt “élmények” fogják az egész életét meghatározni. Nem mindegy mit érzékelt:
“Azért, hogy anyának nyugi legyen, oviba vitt…”
Vagy…
“Anya kedvenc elfoglaltsága, velem lenni…”
Ne ess abba a hibába, hogy te is felnőttél így…
Sajnos egyre nagyobb divat a bölcsi, a nyári ovi, akkor is, ha anya otthon van… és hány dolgozó anyának szakad meg a szíve…
Akard a legjobbat neki… törekedj arra, hogy megóvd mindentől… ez nem túlaggódás, ez tudatosság.
Az ember, mikor meg akarja óvni a gyerekeit mindentől… akkor is hányszor pörgetné vissza az időt… mi lett volna, ha erre nem törekszik?
Mindig a legnagyobb tudásunk szerint cselekszünk? Szerintem nem… szerintem sokszor a kényelmesebbet választjuk…
S mi van, ha azzal, ha mindentől meg akarod óvni, azt tanítod neki, hogy mindig van választása? Mindig van jobb? Mi van, ha ezzel azt az ősbizalmat erősíted benne, hogy könnyedén bátor lesz nélküled is? Mert tudja, hogy TE, tűzön-vízen át mész érte, ha kell, ha szükség van rád.
Mindig azoknak a gyereknek nehéz a leválás, ahol “lazán” vannak kezelve a gyerekek… miért hiszik, még mindig sokan, hogy a kötődő nevelés károsít? Pedig annyira logikus, ha gyerekként stabil, szoros a kapcsolat, akkor bizalmat szavaz az a kis apró csoda ennek a hatalmas Világnak… mert úgy vált le, mint ősszel ágról a levél, ahogy megérett rá… s így tudja, hogy anya… anya mindig ott van…
Szívből kívánjuk, hogy nyáron legyen minden óvoda csendes, legyen szabadságolással teli, családdal eltöltött ideje a pedagógusoknak, s legyen minden otthon nevetéssel, szeretettel töltve, s olykor fejvesztve őrjöngősen mókás, minőségi időben, ölelésben, csodákban gazdag…
